Fűből és faforgácsból készült hamis fékpofákat foglal le a NAV, időzitett pokolgépen közlekedik a magyar

Fűből és faforgácsból készült hamis fékpofákat foglal le a NAV, lassan nyíló hamis légzsákokra figyelmeztet a másik állami szerv, miközben állítja: milliónál is több magyar autóba kerül kétes eredetű alkatrész.

Képtalálat a következőre: „pastilha de freio gasta”

Évente 300-350 ezer magyar rendszámos autóba szerelnek valakik gyanús fékalkatrészeket, a minőségük gyatra, akár életveszélyesek is lehetnek – kürtölte világgá a minap a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), majd így folytatta: a hamis féktárcsáknál és fékbetéteknél is háromszor több egyéb ócskaság épül be az autókba idehaza a csapágyaktól a gyertyákig.

Tényleg időzített pokolgépekben közlekedik a magyar? Honnan jön a tengernyi selejt, mennyivel olcsóbb a minőséginél, ki a felelős a helyzetért, és mennyi balesetet okoznak a kétes eredetű alkatrészek?

Mit hamisítanak leginkább?
Jellemzően a nagy mennyiségben és egyszerűbb gyártási technológiával előállítható alkatrészeket. Itt látható a hamisítványok toplistájának élmezőnye, mellettük az olvasható, hogy a teljes évi hazai forgalom hány százalékát teszik ki a becslések szerint az illegális termékek.

hamis

Az egyik szűrő hamis. Súlyra könnyebb valamivel, de külsőre szinte lehetetlen megkülönböztetni az eredetitől

levegő- és olajszűrők, 15-20 százalék
kenőanyagok, 15-16 százalék
fékalkatrészek (főként féktárcsák és tárcsafék-betétek), 7-10 százalék
gyújtásalkatrészek (főként gyertyák), 5-7 százalék
csapágyak, 4-5 százalék
üzemanyag ellátórendszer elemek (főként dízel befecskendezők), 4-5 százalék
Ezek az értékek kizárólag a ténylegesen hamis termékek arányát mutatják, amiben nincsenek benne az ellenőrizetlen forrásból származó, vagyis ismeretlen minőségű termékek. Ha beleveszi ezeket is a HENT, akkor „a hazai gépjárművek mintegy 60 százalékát érinti az illegális kenőanyag-kereskedelem”. Amennyiben ez igaz, milliók közlekedhetnek hamisítványokkal az autójukban.

Kitől és mennyiért veszik a fenntartók?
Az internetes vásárlás terjedése az alkatrészpiacra is egyre jellemzőbb, a kispénzű, vagy csak simán spórolós üzemben tartók rengeteg különféle hirdetés közül választhatnak. Az árak pedig csábítóak, többnyire meg sem közelítik a márkaszervizek által a gyári alkatrészekért elkért összegeket. A széles kínálat ellenére a neten bogarászó autósok nehéz helyzetben vannak: a kétes eredetű olcsóság és a többségük számára túl drága megbízhatóság között próbálják megtalálni az optimális megoldást.

Ráadásul a hazai márkaszervizekkel kapcsolatban is akad rossz tapasztalat, nem is kell messzire mennünk példáért. Szerkesztőségünk egyik tagja az apró, de fontos alkatrész cseréje előtt felhívta a német autógyártó fővárosi márkaszervizét, ahol kérésére megmondták forintra pontosan, mennyi lesz a számla végösszege. A csere után pont a dupláját kérték, a munkafelvevő számonkérése elől pedig „az éppen szabadságon van” mondattal bújtak ki.

Mindezek ellenére jóval nagyobb eséllyel kerül minőségi alkatrész az autóba a márkaszervizekben, és a HENT szerint a „hiteles webáruházakkal” sincs gond, míg az egyéb netes hirdetési portálokat kerülendőnek tartják. Ezen felül „a természetes személyek üzletszerű tevékenysége személyes kapcsolatokon keresztül” és az autók rakteréből áruló „házaló ügynökök” a jellemző forrásai a hamisítványoknak.

Kovács Ferenc HENT-tag szerint utóbbiak „sajnálatosan értékesítenek alkalmanként legális független piaci szereplőknek is”.

Képtalálat a következőre: „pastilha de freio gasta”

Amikor konkrét példát kértünk konkrét összeggel a hamis és a márkalogós gyári alkatrészek ára közötti különbségre, ezt a választ kaptuk. „A konkrét termékkódra történő meghatározás nem került gyűjtésre, így annyit tudunk erre válaszolni, hogy az árak arányát adjuk meg: a hamis termék ára az átlagos minőségű és árfekvésű utángyártott termék 75-80 százaléka.”

Mi tesszük hozzá, hogy az utángyártott ára meg átlagosan 50-70 százaléka a márkalogós gyári alkatrészekének, de akad negyedáron is.

Elvándorolt 110 milliárd forint a legális kereskedelemből

A KSH szerint a teljes gépjárműalkatrész-piac forgalma 240 milliárd forint volt 2015-ben, míg 2005-ben meghaladta a 350 milliárdot. Úgy tűnt el 110 milliárdnyi forgalom a legális kereskedelemből, hogy közben 4 évvel nőtt a gépjárművek átlagéletkora, részben a tengernyi behordott öreg autó miatt. Ezek úton tartása nyilván jelentős alkatrész-igénnyel jár(na).

Az autószerelők és az állam felelőssége

 A minél olcsóbb javítás keresése közben illegális forráshoz nyúló autósok mellett semmiképpen ne feledkezzünk meg a szerelők és az állami hatóságok felelősségéről. Rengeteg járműbe ugyanis az üzemben tartó tudtán kívül szerelhetnek hamisítványt, mire azzal szoktak visszavágni, hogy ha az autós „lehetne számla nélkül, olcsóbban?”- mondattal indít a műhelyben, nem várja el a számlával vásárolt, drága, minőségi alkatrész beszerelését. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy szóba sem kerül a felek között az ügyeskedés, egyes szakik mégis a legolcsóbb megoldást választják.

Itt jön be az állam felelőssége, hogy kit enged autót szerelni, és kit nem, ellenőrzi-e a vállalkozások törvényszerű működését, vagy hagyja az egészet.

Jelenleg hiteles nyilvántartása sincs a szerelőknek, Kovács szerint „az NKH honlapján megjelenő adatbázis szakértői elemzések alapján 30-35 százalékban pontatlan, valamint elavult kifejezéseket, fogalmakat tartalmaz. Az illegális járműjavítások fentebbi okok miatt különösen nagy veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára. „

Mindez nem jelenti, hogy mindenki márkaszervizbe kell, hogy szaladjon.  „Rengeteg tisztességes, jó autószerelő dolgozik az országban, bízzunk meg bennük, mondjuk el, hogy áfás számlát kérünk az alkatrészről, és a beszerelésről. Ha így dolgozik, onnantól övé a felelőssége annak, hogy valódi, jó minőségű alkatrészt szerel be, ezzel jelentősen lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy hamis terméket sóz rá valakire” – ad tanácsot Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. Szerinte ezzel szemben „ma az a jellemző, hogy ha az autósnak alkatrészigénye van, megnézi a neten, kiválasztja a legolcsóbbat, megveszi, és elviszi a szerelőhöz. Vagy azt mondja a szerelőnek, hogy hát ez X forintba kerül a neten, te meg Y forintért árulnád, közelítsük az árat. Ekkor jön, hogy számla nélkül, és ki tudja mit szerel be.”

Egységes minősítés, hiteles adatbázis, alapos ellenőrzés kellene

A tavaly nyári tárgyalások után pár héten belül elvileg ismét leül a Miniszterelnökség több  érdekképviselettel, hogy az autósok életét, költségeit meghatározó jogszabályokról egyeztessenek. Az Autós Nagykoalíciónak a hamis alkatrészek visszaszorítását érintő javaslata is van. Knezsik szerint rendbe kell tenni az alkatrész-forgalmazást, be kell vezetni a szervizek egységes minősítését és engedélyezését a mai bejelentési kötelezettséggel szemben, amit egyébként sem tart be mindenki. „Percre kész adatbázist kell létre hozni az NKH oldalán, ahol minden autós a műhelybe indulás előtt leellenőrizheti, hogy az általa kinézett szerviz legális-e, van-e működési engedélye.” Mindez persze csak az első érdemi lépés lenne, a következő pedig ezeknek a vállalkozásoknak a rendszeres ellenőrzése.

Képtalálat a következőre: „Magyar Távirati Iroda”

Legális, eredeti alkatrésszel dolgozó, számlát adó szerviz. Drágább, mint Józsi a szomszéd utcában

0-figura

Kedves Olvasónk!
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a “Tetszik/Liked” gombra és pipáld ki az értesítéseket, hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Tovább olvasva tekintsd meg a bejegyzés alatti cikk ajánlót, hátha találsz ott is valamit, ami felkelti a figyelmed!

_33

Posted in Legfrisseb hirünk.